Médiamegjelenések

2017-09

Hol szorít a cipő?

második rész

Az előző számban arról írtam, hogyan vásároljunk cipőt, mire figyeljünk oda. Most abban adok tanácsot, mit tehetünk, hogyan járjunk el, milyen szavatossági jogaink vannak, ha mégsem jártunk szerencsével és a vásárolt cipő – de itt bármilyen más termékre is gondolnunk kell, ami nem garanciás- hibás.

Bevezetőben rögtön három olyan fogalmat használtam, ami értelmezése sok fogyasztónak gondot okoz. Mikor hibás a (cipő) termék, vagy ahogy a jog fogalmaz, mikor van szó hibás teljesítésről? Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157. §-ának hibás teljesítésre vonatkozó főszabálya szerint a kötelezett – a cipőt eladó üzlet – hibásan teljesít, ha a szolgáltatás –adott példánál maradva a cipő- a teljesítés időpontjában – vagyis a vásárláskor – nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, vagyis gyártási hibás.

A jog segíti a fogyasztót, mivel a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, (úgy kell tekinteni), hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a vásárlás időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat hónapon belül felismert hiba esetén a bizonyítás terhe a vállalkozást terheli.

Mit jelent az, hogy szavatosság: a szavatosságnak két formája van a kellékszavatosság és a termékszavatosság, amikor szavatosságot mondunk általában a kellékszavatosságot értjük alatta.

Jogi nyelven kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik. Fogyasztói szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év. Ez a két év azonban a bizonyítás szempontjából két részre oszlik, az első 6 hónapban a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy hibátlan terméket adott el, de a hetedik hónaptól a szavatossági idő végéig, tehát másfél évig a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék már akkor hibás volt, mikor megvásárolta. Leggyakoribb bizonyítási eszköz a szakértői vélemény. Fontos szabály, hogy nem számít bele az időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.

Téves az a szemlélet, hogy a használt dologra nincs szavatosság, ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek a két évnél rövidebb időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év.

A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

Minőségi kifogás alkalmával négy féle jogosultság illeti meg a fogyasztót.  Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést – kicserélés azt jelenti, hogy ugyanolyan terméket kell a fogyasztónak kapnia – igényelhet kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

Az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, – a vételár egy részének visszafizetését kérheti – a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, – kérheti a vételár visszafizetését – ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Ki kell hangsúlyoznom, hogy a jog nem ismeri a levásárlás intézményét, tehát a fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy válasszon másik terméket a hibás termék árának az értékében.

A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet – tehát a vállalkozást – terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

Gyakran halljuk azt a két szót is, hogy garancia és jótállás: A hétköznapi szóhasználatban megjelent garancia, nem jogi kategória. Ezért amikor bemegyünk a boltba, megveszünk egy cipőt, és az eladó azt mondja, két év garancia van a termékre, feltehetően a szavatosságra gondol, ami viszont nem egyenlő a garancia jelentésével (a hétköznapokban az a jótállást jelenti). A kötelező rendeletek szerint pedig 1 év jótállásunk lehet tartós fogyasztási cikknél. Ez azt jelenti, hogy a jótállási idő alatt a jótállási idő alatt felmerülő minőségi kifogás esetében lényegében a szavatossági jogokat (kijavítást, kicserélést, árleszállítást, elállást) lehet – de kedvezőbb feltételekkel – érvényesíteni. A gyakorlatban a teljesítéstől (vásárlástól) számítottan „párhuzamosan” telik a szavatossági és jótállási határidő, azok sokszor átfedésben vannak.

Végül néhány jó tanács: mindig őrizzük meg a vásárláskor kapott blokkot, nyugtát,- csak annak birtokában tudunk reklamálni – mindig a vásárlás helyén reklamáljunk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet és annak egy példányát kérjük el – hisz ez kötelező – ha nem hajlandóak jegyzőkönyvet felvenni írjunk bele a Vásárlók könyvébe.

Görömbeiné dr. Balmaz Katalin

békéltető testület elnöke