Fogyasztói kérelem

A kérelmet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani postai úton vagy személyesen a 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. címen.

Útmutató a békéltető testülethez benyújtandó kérelmek kitöltéséhez

Annak érdekében, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Békéltető Testület az Ön ügyében indított eljárása során megkísérelje a vitás ügy rendezését, a vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő írásbeli kérelmet kell benyújtania. Ennek megkönnyítésére szolgáló „Kérelem a békéltető testületi eljárás lefolytatására” c. dokumentumot használhatja annak megfelelő kitöltésével.

Kérjük, figyelmesen olvassa el tájékoztatónkat, hogy a megfelelően benyújtott iratai alapján a békéltető testület mielőbb dönthessen igényéről. Az adatok, bizonyítékok, a kötelezően előírt előzetes egyeztetés megkísérlésének elmaradása vagy más ok miatti hiánypótlás szükségessége, a gyors eljárást akadályozza!

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény – továbbiakban Fgytv. 18. § (1) bekezdése szerint: A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről – Fgytv. 18. § (1).

Fgytv 2. §5 a. pontja alkalmazásában:

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában a külön törvény szerinti civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

Ha a kérelmező (azaz a fogyasztó) és a másik fél (vállalkozás) közötti vita nem fogyasztói jogvita, vagy a kérelmező nem minősül fogyasztónak, továbbá a jogvita pénzügyi szolgáltató szolgáltatásával kapcsolatos, akkor az ügy eldöntésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Békéltető Testület nem rendelkezik hatáskörrel.

Az Fgytv. 28 § (2) bekezdése szerint a békéltető testületi eljárást kezdeményező fogyasztói kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
  2. b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
  3. c) ha az illetékességet az Fgytv. 20. § (3) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani – a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát,

Amennyiben a fogyasztó nem a lakóhelye vagy tartózkodási helye, (belföldi lakóhely hiányában az érintett vállalkozás székhelye) szerint elsősorban illetékes békéltető testülethez kívánja a kérelmét benyújtani, akkor a kérelméből külön ki kell tűnnie, hogy a teljesítés helye, vagy a vállalkozás székhelye szerinti illetékesség alapján kívánja az eljárást megindítani. A szerződés teljesítésének helyére alapított illetékesség esetén kell a fogyasztónak nyilatkoznia a teljesítés helyére

A teljesítés helye:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 278. § (2) bekezdése értelmében, ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeeső helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. Fogyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg.

Illetékességi szabályok:

Az Fgytv 20. § (1) és (2) bekezdése szerint: Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg.

Az Fgytv. 20 § (3) bek szerint: Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az (1) bekezdés szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület, a (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett pedig a szerződés teljesítésének helye szerinti testület is illetékes, ha a teljesítés helye belföldön található.

Fgytv. 20 § (4) Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.

Fgytv. 20 § (5) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara illetékességi területéhez igazodik.

  1. d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

A kérelemnek kifejezetten tartalmaznia kell a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, és annak alátámasztására pedig a hivatkozott bizonyítékokat. A békéltető testületi eljárás kezdeményezésére tehát nem alkalmas önmagában a vállalkozáshoz vagy más hatóságokhoz intézett levelezés továbbküldése, az abban foglaltakra azonban hivatkozni lehet.

A bizonyítás általában azt terheli aki az adott tényre körülményre hivatkozik. A Ptk. 305/A. § (2) bekezdése szerint: „Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”

  1. e) a fogyasztó nyilatkozatát 27. §-ban* előírt feltétel teljesítéséről,

A Fgytv 27. § szerint: A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Fgytv 17/A. § (3) és (4) szerint: A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, s annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni.

A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni. (Fgytv. 29/A.§) Ennek megfelelően a vállalkozás nevének, székhelyének vagy telephelyének megjelölése olyan pontossággal szükséges, hogy a postai küldemények a címzett részére kézbesíthetők legyenek. A vállalkozás telefon- vagy faxszámának, illetve egyéb elérhetőségének megjelölése a kérelemben lehetséges, de önmagában nem elégséges.

Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát köteles a fogyasztónak átadni, egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan a (4) bekezdésben írtak szerint köteles eljárni.

Az írásbeli panaszt a vállalkozás a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban, érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. A 17/A. §-tól eltérően az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát szóban közli és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. (Lsd. Fgytv 17/B (5))

  1. f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,

A békéltető testületi eljárás un. permegelőző, közvetítő jellegű. Ennélfogva a törvény ugyanazon fogyasztó és vállalkozás közötti azonos tárgyú jogvita esetén kizárja a békéltető testületi eljárás több békéltető testületnél történő kezdeményezését. Újabb eljárás lefolytatására csak a bíróság jogerős hatályon kívül helyező döntése alapján van lehetőség az abban meghatározottak szerint. Nem lehet igénybe venni a testület eljárását akkor sem, ha a kérelem benyújtása előtt a fogyasztó közvetítői vagy peres eljárást kezdeményezett.

Az Fgytv 29 § (4) bekezdésére tekintettel: Az elnök az eljárást megszünteti, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

  1. g) a testület döntésére irányuló indítványt.

A kérelemben pontosan meg kell határozni azt a fogyasztói igényt, amelyben a fogyasztó a békéltető testület döntését kéri. Bármilyen pénzbeli igény esetén szükséges a konkrét összeg megjelölése.

A döntésre irányuló indítvány nem lehet az ügy kivizsgálásának kérése, mert arra éppen a békéltető testületi eljárás szolgál. Az eljárás célja az ügyben keletkezett iratok és nyilatkozatok alapján a fogyasztó és a vállalkozás közötti fogyasztói jogvitában egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala.

  1. h) a fogyasztó aláírását

F o n t o s! Az Fgytv 28. § (3) szerint: A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozásnak a 17/A. § (3) vagy (4) bekezdése, illetve a 17/B. § (5) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban* előírt egyeztetés megkísérléséről.